Szent Miklós legendája

Ha meghalljuk azt a szót, hogy Mikulás mindannyian egy pocakos, fehér szakállas idős úrra gondolunk, aki piros ruhájában bemászik a kéményeken, vagy ajándékokat rejt a kiscipőkbe, ablakpárkányokra. Rengeteg dalt, mondókát írtunk már ehhez a titokzatos, rénszarvas szánon repülő bácsikához, ugyan akkor azt kevesen tudjuk, hogy honnan is ered a Mikulás hagyománya.

A legenda úgy tartja, hogy élt egyszer egy szegény ember, akinek volt három lánya. Hozomány hiányában azonban nem tudta őket férjhez adni, így a lányokra az a sors várt, hogy hajadonok maradnak. Miklós, myrai püspök, aki a 3. században élt elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt névtelenül tette. Mikor leszállt az éj egy-egy arannyal teli erszényt tett a szegény ember ablakába, így az férjhez tudta adni a lányait.

Emellett nevéhez fűződik a tengeri vihar lecsendesítése, mely mai napig ismerős tengerész körökben. Úgy tartják, hogy Szent Miklós kimentett két fuldokló hajóst a vízből, ezért a viharba keveredett tengerészek napjainkban is hozzá fohászkodnak.

Akadnak még kisebb legendák, melyeket a nevéhez köthetünk, de a legismertebb a három leány kiházasítása, a Mikulás-kultusz elindítója.

Szent Miklós ezen legendája végül a december 6-ai egyházi ünnephez kapcsolódva terjedt el a városokban a 19. században. Ekkor a gyermekek megtisztított cipőiket az ablakba helyezték, s a Télapó szaloncukorral, vagy déli gyümölcsökkel töltött piros zacskókkal lepte meg őket.

A Mikulás kultusz az egész világot meghódította, tájegységenként mégis különböző módon ünneplik ezt a napot.

Német területeken például a gyermekek Nikolaus-t, a protestánsak Pelzetmärtel-t várják, utóbbiak Szent Márton napján. Angolszász területeken Santa Claus néven ismerik, s karácsonyi ajándékozóként tartják számon. Ezeken a vidékeken a gyermekek a kandallókra zoknikat függesztenek fel, s abba apró ajándékokat helyez el Santa Claus, december 25-én éjszaka. Skandináv területeken Lappföldhöz kötik alakját és Joulupukki néven emlegetik.

A globalizáció hatására a Mikulás elszakadt Szent Miklóstól, a tömegkultúra részévé vált. A Mikulás elvesztette eredeti jelentőségét, idővel a büntetést szimbolizáló krampuszok is eltűntek mellőle. Napjainkban reklámfiguraként is előszeretettel használják alakját. Személyéről alkotott kép is változáson ment keresztül. Míg egykoron úgy tartották, hogy a Mennyből figyeli a gyermekeket, napjainkban már inkább köthetjük Lappföldhöz, vagy az Északi-sarkhoz.

http://www.licium.hu/kultura/szent-miklos-legendaja.html