Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2016

Szösszenet a múltból - Diákmonológ a tanulásról

Ma nosztalgiáztam egy kicsit és olvasgattam a régi blogjaimat. Hihetetlen, hogy mennyivel termékenyebb író voltam főiskolás éveim alatt. Vissza is sírom őket, de vissza ám. Az inger-gazdag környezet, az állandó pörgés, az élmények és a gondos tanári kezek mind-mind hozzájárultak, hogy olyan gyöngyszemek pattanjanak ki a fejemből, melyekre a mai napig büszke lehetek - az is vagyok. A most következő kis szösszenet azonban inkább a humor kategóriába hajlik, célja a puszta szórakoztatás. És, ha én mondom bárki elhiheti, nevettünk is saját sanyarú sorsunkon, mikor felolvastam egykori csoporttársaimnak. Akkor azt hittük nincs szörnyűbb a vizsgaidőszaknál. Ma már máshogy gondolom...
Diákmonológ a tanulásról 
A lustaságom nem ismer határokat. Szabályosan döglődök az ágyban. Ajj... ez a tantárgy teljesen leszívta az agyamat. Ok. Most megpróbálok semmire sem gondolni. Semmire. Álljunk csak meg egy percre... ha a semmire gondolok, az is valami. Nem? Áh! Kit érdekel! Ezen téma megvitatását átenge…

5 utópisztikus gondolat, amitől jobb lenne a világ

Lenézzük a korábbi korokat. "Sötétnek" tituláljuk a középkort, nevetünk a régi embereken. Elszörnyedve gondolunk bele, hogy milyen borzalmas lehetett az életük mobiltelefon, televízió, internet, autó, modern orvoslás és "demokrácia" nélkül. De valóban így volt-e? Olyan rossz lehetett, hogy, ha látni akartuk a másikat és beszélni akartunk egymással, akkor személyesen kellett találkoznunk? Olyan rossz volt autó helyett lóháton vágtatni dombokon és hegyeken át, közben élvezni Napunk éltető fényét, hallani a fák levelének susogását, érezni az arcunkba csapó virágillattal megfűszerezett szelet? Olyan borzalmas volt mérgek helyett anyaföldünk növényeivel kezelni a betegségeinket és ésszerű szabályok között élni úgy, hogy az emberben még volt alázat, tisztelet és megbecsülés? Szerintem, ha elődeink látnák, hogy hova jutottunk, a szívük megszakadna a bánattól.  A világ elkorcsosult, az úr a pénz lett, a pénzt pedig az szerezheti meg, aki gátlástalanul áttapos a másik embe…

Társkeresők bugyraiban

Nagy kalandra vállalkoztam az elmúlt napokban, konkrétan arra, hogy kipróbáljam kis hazánk pár ismert társkeresőjét. Mivel korábban még sosem csináltam ilyet félelemmel vegyes izgalommal vágtam bele a netes társkeresés világába. Lássuk a tapasztalatokat.  Először is arra figyeltem fel, hogy az összes ilyen oldal a pénzre megy, és még csak nem is titkolják. Gyakorlatilag semmit nem tudsz addig csinálni, amíg be nem fizetted a tagsági díjat, amit természetesen én nem voltam hajlandó megtenni. Szóval, nem elég, hogy végtelenül magányos vagy, még jól le is húznak, ami valahol persze érthető. Nyilván senki sem fog egy társkereső oldalt üzemeltetni pusztán jófejségből, de legalább ezt közölhetnék a regisztráció során. Van olyan oldal, ahol még válaszolni sem lehet a levelekre, ha nem fizetjük be a tagsági díjat, máshol csak annyi a szankció, hogy nem kezdeményezhetjük mi a beszélgetést,vagy nem láthatjuk a képeket.  Ezzel el is érkeztünk a második ponthoz, mégpedig a képekhez. Értem én, ho…

Álomnők és álompasik

A nők mindig szépek akartak lenni és mindig tetszeni akartak a másik nemnek, ez nem kérdés. Ugyanúgy a férfiak is szerették volna elnyerni szívük választottjának a kezét, s ezért mindent meg is tettek. Természetesen ezzel semmi probléma nincs. Még az állatvilágban is megjelenik ez a fajta ősi ösztön, a baj csupán ott kezdőik, hogy a 21. század teljesen kifordította önmagából a nemi szerepeket. A nőkből önbizalom-hiányos, anorexiás Barbie-babákat, a férfiakból szintén önbizalom-hiányos, izomkolosszusokat tenyésztettek ki, mert nyilván csak az lehet "jó nő", aki 90-60-90-es bombázó, és csak az lehet "jó pasi", akin több kocka van, mint a világ összes Rubik-kockáján együttvéve.  Járjuk egy kicsit körül a témát. Korábban sokkal kevésbé mentek a külsőségekre az emberek, mint manapság. Természetesen mindenkinek megvolt a maga kis ideálja akkoriban is, de döntő többségben nem a külsőségek határozták meg, hogy kivel kötik össze az életüket. Olyan nagyon nem is tudtak voln…

5 fantasy film, amit minden lánynak látnia kell

1. Vampire Academy 

Richelle Mead amerikai írónő regényének filmváltozata 2014-ben debütált a mozikban. A történet, mint ahogy azt a neve is mutatja vámpírokról szól, de érdekessége, hogy nem a hagyományos vámpíros sztorik köszönnek vissza a filmvásznon. Mead valami olyat alkotott, ami számomra eddig hiányzott a vámpíros regényekből, filmekből. Nem csak a jó vs rossz vámpírokkal találkozhatunk, hanem egy fantasztikusan felépített világgal, ahol többféle fajjal ismerkedhetünk meg, ugyanakkor nem a cukormázas szerelmes vámpírsztoris változatban (mint a Twilight), hanem kőkemény és durva vámpírokat (is) kapunk, ugyanakkor olyan köntösben, ami bármelyik lány számára emészthető. Igen, ez egy igazi csajos film, ami egy különös középiskolában játszódik, úgy is mondhatnám, hogy a Harry Potter vámpírbőrbe csomagolt változata. 
2. Horns

A Horns, avagy Szarvak szintén egy regényadaptáció, mely Joe Hill azonos nevű művén alapszik. A főszerepben Daniel Radcliffet láthatjuk, akit remélhetőleg senk…

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters 
Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy picit (jelen esetbe…

5 dolog, amit csak a csajok értenek

1.A nap legjobb része, amikor leveheted a melltartódat

Nincs is jobb érzés annál, amikor hazaérve ledobhatod magadról a melltartódat. Habár azt mondják, hogy a megfelelően megválasztott és minőségi melltartóknak nem szabad kényelmetlennek lenniük, azért lássuk be, a legtöbben nem tehetjük meg, hogy több tízezreket otthagyunk egy-egy márkaboltban egy melltartóért. Így beérjük az olcsóbb, kevésbé minőségi darabokkal. Kicsit vág, kicsit kényelmetlen, kicsit csúszkál, de legalább megússzuk 2000 forint alatt és egy olcsóbb darab is tud nagyon szexi lenni. A hátulütője, hogy bizony egy hosszú nap, vagy egy átbulizott éjszaka után a legcsodálatosabb érzés a hátunk mögé nyúlni és kipattintani a melltartócsatot és belebújni egy három számmal nagyobb pólóba, amiben szabadon mozoghatunk.
2.Hajszálak tömkelege
Melyik lány ne ismerné a hajszál mizériát? Hajszálak a tusolóban, az ágyban, a szendvicsedben, de még a bugyidban is, arról nem is beszélve, hogy a pasid szája is tele megy velük, ha együtt…