Irományaim

Kedves Mindenki!  Habár gőzerővel készülök a Felébresztve második részének a megírására, kicsit hagyom pihenni a történetet mindaddig, amíg képes nem leszek egy kicsit külső szemmel is nézni a történetet. Teljes mértékben elvesztem Catherine világában, gyakorlatilag abban létezem, ezért úgy döntöttem, hogy szánok egy kis időt két korábbi regényemre és átdolgozom őket. hátha könyvformába tudom rázni a drágákat. :) Alábbi írásom 2012-ben született, most pedig ideje újra a kezem közé vennem- és megsodornom a szálait.    A Felébresztve írását pedig jövő héten kívánom folytatni. 1-2 hét elég szokott lenni, hogy kiszakadjak a történeteim világából, hogy aztán pár nap múlva újra visszalibbenjek a képzeletem birodalmába.                                                    A démon és a gyilkos Első fejezet Vannak azok az emberek, akik körül mindig izzik a levegő. Akik folyamatos pörgésben vannak, mindig csinálnak valamit és sosem tudnak leülni a fenekükre. Na, én nem ilyen vo

M. G. Brown – Felébresztve Egy Tudod milyen érzés úgy élni az életedet, hogy folyton megfelelj másoknak? A szüleidnek, a tanároknak, az ismerősöknek. Folyton folyvást azt lesni, hogy mit várnak el tőled mások és szüntelenül azért gürcölni, hogy ne okozz nekik csalódást? Úgy élni, hogy sosem teheted, vagy mondhatod azt, amit valójában szeretnél, mert tudod, hogy az a világ, a közeg, amibe születtél, amiben felnevelkedtél nem értene meg, nem fogadna el téged? És te nem akarsz csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket szeretsz, vagy legalábbis szeretned kellene. Nem akarsz, vagy éppenséggel nem tudsz. Nem a fizikai tested gátol meg benne, hanem az a mérhetetlen szeretetéhség, ami évek óta gyülemlik a lelkedben. Folyton nő és nő és te minél jobban vágyakozol a szeretet után, annál jobban elnyomod a valódi énedet. Csak azért, hogy szeressenek, hogy megfelelj. De ha nem magadat adod, akkor valóban téged szeretnek, vagy azt a képzelt személyt, akit kreáltak belőled? Én egész gy