Ugrás a fő tartalomra

Legyünk környezettudatosak!

Arra kerestük a választ, hogy vajon mit gondolnak a debreceniek városuk környezetéről. 

Amint meglátták, hogy kamerával, mikrofonnal közeledünk feléjük, valahogy mindenki megszaporázta a lépteit, vagy a mobiljukat kezdték nyomogatni, esetleg kitartóan figyelték a főiskola előtti munkálatokat. Mégis sikerült pár embert megszólaltatnunk.

A Kossuth-téren beszélgettünk idősebbekkel, fiatalokkal egyaránt. Kérdezgettük őket a szelektív hulladékgyűjtésről, a város tisztaságáról, és kértük őket, fogalmazzák meg, mit tennének, tesznek a tisztább környezetért. 

Egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy kevés szelektív kukát látnak Debrecenben, azokat is csak a nagyobb, forgalmasabb helyeken. S míg egy kisebb városban, faluban fokozottan ügyelnek a tisztaságra, addig a cívis- város egy-egy péntek vagy szombat esti buli után úgy fest, mintha valamiféle hadsereg vonult volna át rajta. Cigarettacsikkek a kukák körül, eldobált üvegek és zacskók az egyik szórakozóhelytől a másikig. 

Az interjúalanyok úgy gondolták, hogy az óvodában el kellene kezdeni a szelektív hulladékgyűjtésre való tudatos nevelést. Hiszen a gyermekeket bele kell nevelni ebbe az életformába. Azt is felvetették, hogy hiába próbálkoznak az óvoda-pedagógusok efféle célirányos neveléssel, ha a gyermek, otthon nem ezt látja, hamar kioltódik belőle az egyébként hasznos minta. 

Beszélgettünk vidéki fiatallal is, aki elmondta, hogy otthon külön válogatják a hulladékot, hiszen a szerves háztartási hulladékot könnyedén fel tudják használni a kertben, virágos kertben. 

Hosszasan időztünk a Kossuth-téren, figyeltük az elsuhanó embereket, a röpködő cigarettacsikkeket, a „véletlenségből” el-elhullajtott zsebkendőket. Megfigyeltük a kukák közelében a széllel táncoló zacskókat, papírdarabokat. 

Azt is láttuk, hogy a közmunkások rendíthetetlenül szépítik a parkokat, a szemetes kocsik telerakva ide-oda furikáznak. 

Láttunk szelektív kukákat is, de nem sokat és azok sem voltak olyan helyen, hogy könnyen feltűnjön az átlagos bámészkodónak, vagy éppen a munkájába siető polgároknak. 

De ez természetesen csak Debrecen város központja. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a központtól távolabb eső utcákban, lakónegyedekben. 

Kérésünkre egy fiatalember elmondta, hogy ahol ő lakik – Debrecen külvárosában – vannak ugyan szelektív kukák, mégsem használják azokat rendeltetésszerűen. Vagy szeméthalom tornyosul mellette, vagy megpróbálnak másfajta hulladékot is a kukákba tuszkolni. 

Azt is elmondta, hogy véleménye szerint nem csak a fiatalok szemetelnek, látott már idősebbeket is szemetelni, s a többi interjúalanytól is ezt a visszajelzést kaptuk. 

Vagy ilyen, vagy olyan véleménye mindenkinek volt a témáról, s biztatóan inkább érveltek a szelektív hulladékgyűjtés mellett, mint ellen. Arra a kérdésre, hogy rendszeresen végzik-e ezt a fajta környezettudatos tevékenységet, többnyire azt a választ kaptuk, hogy időnként. 

A lakosságot leszámítva nagyon sok szervezet és magán személyek is érvelnek a szelektív hulladékgyűjtés mellett, melynek több formája ismeretes. 

Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. 2004-ben alakult, s jelenleg a hozzájuk tartozott vállalatok száma meghaladja a 400-at. Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. egy nyitott szervezet, melyhez bármely e-hulladék hasznosításra kötelezett iparági szereplő csatlakozhat.

Tóth Zoltán, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: „A világon évente körülbelül 40 millió tonna ipari hulladék képződik. Ennek a negyede Európában, körülbelül 10 millió tonna, és ebből Magyarország körülbelül 120-130 ezer tonnával vesz részt. Ezzel körülbelül 30–40%-a a hulladéknak nem az utcára, nem a lerakókba, hanem újrahasznosításra kerül”.

Az Electro-Coord Magyarország megalakulása óta több mint 100 ezer tonna elektronikai hulladék begyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodott.

Országos gyűjtőpont-hálózat fontos részét alkotják a barkácsáruházak. Ezeknek vannak  kül- és beltéri tárolóik, melyek az elromlott kisgépeiket leadni szándékozó vásárlók részére megkönnyítik a leadást. E hulladékokat lakossági hulladékudvarokban is szállíthatjuk. 

A szervezet fontosnak tartja, hogy folyamatos jelleggel tájékoztassa a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Ennek jó példája a „Hozd vissza, Magyarország!” nevű kampány, melyet az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.-vel közösen szerveznek, vagy a CECED Magyarországi egyesüléssel együtt szervezett Forgó Morgó energiahatékonysági kampány.

A környezettudatos életmód tehát nem megvalósíthatatlan, hiszen szervezetek, ingyenesen használható szelektív kukák, különböző kampányok segítik azt. 

Ha mindannyian összefogunk, és segítjük ezeknek a szervezeteknek a munkáját, akkor sokkal tisztább és egészségesebb környezetben fogunk élni. Az interjúalanyok elmondásai alapján erre szükségünk van, hiszen még messze állunk a környezettudatos életstílustól. De az Electro-Coord és a hasonló szervezetek nagyon sokat segíthetnek ennek az életmódnak a kialakításában, ha az emberek kellő nyitottsággal és elhatározással fordulnak feléjük. 


http://www.licium.hu/jelen-let/legyunk-kornyezettudatosak.html

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters 
Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy picit (jelen esetbe…

5 lépés, hogy hogyan lépj túl az ex pasidon

Hogyan élik túl a szakítást a pasik? Talán egy estét rászánnak, hogy meggyászolják a volt kapcsolatukat, aztán emelt fővel továbblépnek. Újra eljárnak szórakozni a régi spanokkal, ismerkednek, csajoznak, élvezik a szabadságot. A legtöbb fiú így tesz. Legalábbis látszólag. Ezzel szemben mit csinálnak a nők? Vagy valami oltári marhaságot, ami általában egy éjszakás kalandba torkollik, csak, hogy egy falatnyi szeretetet kolduljanak bármi áron, vagy végig bőgik az éjszakákat és besavanyodott citromokként élik túl a napokat. Ezzel talán még nem is lenne olyan nagy probléma, egy ideig.  Mindenki máshogy gyászolja meg az elmúlt kapcsolatát, de a nők ezen felül magukkal rántják egész környezetüket a lelki pokolba. Úton-útfélen a szerelmi bajaikról beszélnek, újra és újra átolvassák a régi facebook-beszélgetéseket, fényképeket nézegetnek, nosztalgiáznak és csak mondják és mondják és mondják, ami a szívüket nyomja. Megállás nélkül folyik a mély-depresszió, non-stop. Ember legyen a talpán, aki …

5 ciki dolog, amit részegen csinálsz

Nincs is annál kellemetlenebb, mint amikor egy átalkoholizált éjszaka után felkelsz és szembesülsz a fertővel, amit illuminált állapotban létrehoztál. Ilyenkor legszívesebben elsüllyednél és a fejfájással egybekötött hányinger kutyafasza a szégyenérzetedhez képest. A témában jártas barátokkal összeszedtük az öt legcikibb dolgot, amit részegen művelhetsz. Lássunk is hozzá. 
1. SMS küldés részegen 
A ciki szó édeskevés ahhoz, hogy kifejezze mennyire gáz az ittas állapotban való üzenetküldés. A szánalmas már sokkal helytállóbb fogalom. Az érzelmi kitörés elszenvedője pedig nagy általánosságban az ex, vagy szerelmünk tárgya, aki történetesen tojik a fejünkre. Az üzenet hangvétele széles spektrumon mozoghat, a szerelmes, ömlengős, könyörgőstől egészen a gyűlölettől fröcsögőig bármi előfordulhat, de nem ritka ezek kombinációja sem. Ilyenkor kitör minden, amit nem merünk vagy nem akarunk - esetleg nincs lehetőségünk - a másik tudtára adni. A baj csak az, hogy ezzel még mélyebbre csúszunk egy…