5 dolog, amit csak a csajok értenek

1.      A nap legjobb része, amikor leveheted a melltartódat

Nincs is jobb érzés annál, amikor hazaérve ledobhatod magadról a melltartódat. Habár azt mondják, hogy a megfelelően megválasztott és minőségi melltartóknak nem szabad kényelmetlennek lenniük, azért lássuk be, a legtöbben nem tehetjük meg, hogy több tízezreket otthagyunk egy-egy márkaboltban egy melltartóért. Így beérjük az olcsóbb, kevésbé minőségi darabokkal. Kicsit vág, kicsit kényelmetlen, kicsit csúszkál, de legalább megússzuk 2000 forint alatt és egy olcsóbb darab is tud nagyon szexi lenni. A hátulütője, hogy bizony egy hosszú nap, vagy egy átbulizott éjszaka után a legcsodálatosabb érzés a hátunk mögé nyúlni és kipattintani a melltartócsatot és belebújni egy három számmal nagyobb pólóba, amiben szabadon mozoghatunk.

2.      Hajszálak tömkelege

Melyik lány ne ismerné a hajszál mizériát? Hajszálak a tusolóban, az ágyban, a szendvicsedben, de még a bugyidban is, arról nem is beszélve, hogy a pasid szája is tele megy velük, ha együtt alszotok. A sunyi kis szálacskák ott vannak mindenhol, eldugítják a lefolyót, vagy a porszívót és hiába minden, csak hullnak és hullnak, mintha valaki megparancsolta volna nekik. Napi 150-200 hajszál elhullatása természetes folyamat, úgyhogy hölgyeim, porszívózásra fel.

3.      Sminkfoltok a legkülönfélébb helyeken

Szemfesték a törölközőn vagy a párnahuzaton, alapozó a garbó nyakán, dezodorfolt a fekete felsőkön, a rúzsfoltokról nem is beszélve. Sosem lehet eléggé vigyázni, és a legtöbben egyszerűen hozzászokunk, hogy a női lét sminkfoltokkal jár.

4.      Hullámcsatok mindenhol, úgy értem MINDENHOL

Az állatok a saját szagmintájukkal jelölik meg a területüket, mi lányok a hullámcsatokkal. A legkülönbözőbb helyeken pakoljuk le őket, legyen az a kád sarka, vagy a legjobb barátunk íróasztala. De találhatunk a kabátzsebünkben, a táskánk alján, a sor pedig végtelen, csak a fantáziánk szabhat határt neki.

5.      Cipők. Egyszerűen csak cipők, de azokból nagyon sok.

Egy nőnek töménytelen mennyiségű cipőre van szüksége. A csizmától a papucsig, mindegyikből többfélét kell magunkénak tudnunk. Ez valahol presztízs kérdés is, mint a pasiknál a műszaki kütyük. Nekünk meg cipőkre van szükségünk, hogy boldogok és elismertek legyünk a nő társadalomban. Na de mennyire is? Magas sarkúra, lapos talpúra, nyitott orrúra, hosszú szárúra, egyre, ami megy a fekete rucinkhoz, egy másikra, amit farmerhez húzunk fel, balerinára, tornacipőre, szaladgálósra, csili-vilire, kényelmesre, szexire, ami kényelmetlen ugyan, de jól mutatunk benne, és akkor még nem is mondtam sokat. A felsorolást lehetne még fokozni, kinek-kinek a saját ízlésvilágához igazítva. De hölgyeim, olyan szerelem ez, ami biztosan a sírig tart, nincs igazam?