Ugrás a fő tartalomra

5 dolog, amit csak a csajok értenek


1.      A nap legjobb része, amikor leveheted a melltartódat


Nincs is jobb érzés annál, amikor hazaérve ledobhatod magadról a melltartódat. Habár azt mondják, hogy a megfelelően megválasztott és minőségi melltartóknak nem szabad kényelmetlennek lenniük, azért lássuk be, a legtöbben nem tehetjük meg, hogy több tízezreket otthagyunk egy-egy márkaboltban egy melltartóért. Így beérjük az olcsóbb, kevésbé minőségi darabokkal. Kicsit vág, kicsit kényelmetlen, kicsit csúszkál, de legalább megússzuk 2000 forint alatt és egy olcsóbb darab is tud nagyon szexi lenni. A hátulütője, hogy bizony egy hosszú nap, vagy egy átbulizott éjszaka után a legcsodálatosabb érzés a hátunk mögé nyúlni és kipattintani a melltartócsatot és belebújni egy három számmal nagyobb pólóba, amiben szabadon mozoghatunk.

2.      Hajszálak tömkelege

Melyik lány ne ismerné a hajszál mizériát? Hajszálak a tusolóban, az ágyban, a szendvicsedben, de még a bugyidban is, arról nem is beszélve, hogy a pasid szája is tele megy velük, ha együtt alszotok. A sunyi kis szálacskák ott vannak mindenhol, eldugítják a lefolyót, vagy a porszívót és hiába minden, csak hullnak és hullnak, mintha valaki megparancsolta volna nekik. Napi 150-200 hajszál elhullatása természetes folyamat, úgyhogy hölgyeim, porszívózásra fel.

3.      Sminkfoltok a legkülönfélébb helyeken

Szemfesték a törölközőn vagy a párnahuzaton, alapozó a garbó nyakán, dezodorfolt a fekete felsőkön, a rúzsfoltokról nem is beszélve. Sosem lehet eléggé vigyázni, és a legtöbben egyszerűen hozzászokunk, hogy a női lét sminkfoltokkal jár.

4.      Hullámcsatok mindenhol, úgy értem MINDENHOL

Az állatok a saját szagmintájukkal jelölik meg a területüket, mi lányok a hullámcsatokkal. A legkülönbözőbb helyeken pakoljuk le őket, legyen az a kád sarka, vagy a legjobb barátunk íróasztala. De találhatunk a kabátzsebünkben, a táskánk alján, a sor pedig végtelen, csak a fantáziánk szabhat határt neki.

5.      Cipők. Egyszerűen csak cipők, de azokból nagyon sok.


Egy nőnek töménytelen mennyiségű cipőre van szüksége. A csizmától a papucsig, mindegyikből többfélét kell magunkénak tudnunk. Ez valahol presztízs kérdés is, mint a pasiknál a műszaki kütyük. Nekünk meg cipőkre van szükségünk, hogy boldogok és elismertek legyünk a nő társadalomban. Na de mennyire is? Magas sarkúra, lapos talpúra, nyitott orrúra, hosszú szárúra, egyre, ami megy a fekete rucinkhoz, egy másikra, amit farmerhez húzunk fel, balerinára, tornacipőre, szaladgálósra, csili-vilire, kényelmesre, szexire, ami kényelmetlen ugyan, de jól mutatunk benne, és akkor még nem is mondtam sokat. A felsorolást lehetne még fokozni, kinek-kinek a saját ízlésvilágához igazítva. De hölgyeim, olyan szerelem ez, ami biztosan a sírig tart, nincs igazam? 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters  Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a  Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy pici...
Megjegyzés küldése
További információk

Kendőzetlenül, őszintén... Így született a könyvem, így születtem én

No! Csak rávettem magam, hogy megírjam ezt a posztot, habár még magam sem tudom, hogy mit szeretnék, pontosabban, hogy mit kellene írnom. Meglepő, de amint szétfutott a hír, hogy megjelent az első regényem, egyre többen keresnek fel azzal, hogy segítsek nekik elindulni az íróvá válás rögös útján. Segítenék én szívesen, ha tudnék biztos receptet. De, mivel ilyen tudás még véletlenül sincs a tarsolyomban, ezért inkább leírom, hogy én személy szerint hogyan csinálom. Nem fogok olyan klisékkel kezdeni, hogy olvass sokat. Erről már azt hiszem írtam ezen a blogon (vagy valamelyik másik blogom egészen biztosan) és ezt egyébként is tudja mindenki. Nem járja, ha valaki többet ír, mint olvas. Legalábbis, szerintem. Úgy gondoltam, hangzatos „így csináld” helyett, inkább írok magamról. Kendőzetlenül, őszintén… Szóval, hadd szóljon! Mikor elkezdtem írni a Kavargó Rózsaszirmok című regényemet, még 19 éves kis újságírótanonc voltam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Imá...
Megjegyzés küldése
További információk

Kedvcsinálónak :)

M. G. Brown – Felébresztve Egy Tudod milyen érzés úgy élni az életedet, hogy folyton megfelelj másoknak? A szüleidnek, a tanároknak, az ismerősöknek. Folyton folyvást azt lesni, hogy mit várnak el tőled mások és szüntelenül azért gürcölni, hogy ne okozz nekik csalódást? Úgy élni, hogy sosem teheted, vagy mondhatod azt, amit valójában szeretnél, mert tudod, hogy az a világ, a közeg, amibe születtél, amiben felnevelkedtél nem értene meg, nem fogadna el téged? És te nem akarsz csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket szeretsz, vagy legalábbis szeretned kellene. Nem akarsz, vagy éppenséggel nem tudsz. Nem a fizikai tested gátol meg benne, hanem az a mérhetetlen szeretetéhség, ami évek óta gyülemlik a lelkedben. Folyton nő és nő és te minél jobban vágyakozol a szeretet után, annál jobban elnyomod a valódi énedet. Csak azért, hogy szeressenek, hogy megfelelj. De ha nem magadat adod, akkor valóban téged szeretnek, vagy azt a képzelt személyt, akit kreáltak belőled? Én egész gy...
2 megjegyzés
További információk