FIGYELEM!

Látogass el az új blogomra is, ahol csak és kizárólag a KAVARGÓ RÓZSASZIRMOK című regényemmel foglalkozom! Direkt link a jobb szélen!

2016. január 3., vasárnap

5 kínos gondolat, ha a szeretett személy a barátnődnek csapná inkább a szelet

A regényekben, filmekben mindig csodálatosnak és felhőtlennek mutatják be a szerelmet, a káprázatos egymásra találásokat, melyeknek semmi realitás alapja nincs. Bullshit! Hiába mondanak sikersztorikat, hiába tömik tele a könyveket meghatóbbnál meghatóbb szerelmi történetekkel, a valóság egy csöppet más. Na, jó, nagyon más. Az egy dolog, ha nem kellesz, egy másik dolog, ha nem kellesz eléggé, de ha a barátnőd kell, na az aztán a valódi szíven szúrás. Lássuk az öt legfájdalmasabb, legkínosabb helyzetet, ha életed szerelme, (legalábbis akiről elborult, lila ködben úszó elméd úgy hiszi, hogy az), a barátnőddel szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni. 

1. Mi van, ha azért csinálja, hogy féltékennyé tegyen? 

Ez a tipikus Csokonai-féle maszlag: a remény. Nagy költőnk gyönyörűen leírta ezt a fertelmes, semmihez sem hasonlítható szar érzést. Ha a remény dolgozik, olyan vak, hülye és szánalmas lénnyé zsugorodik az ember, hogy maga a Teremtő sem teszi helyre a szerencsétlen félnótást. Ha a barátnődnek bókol a fiú, randira hívja, csapja neki a szelet, és a többi, azt nem azért teszi, hogy féltékenyé tegyen, vagy szívózzon veled. Akármennyire is hízelgő a gondolat, nem így van. Minden bizonnyal tényleg a barátnőd az, akit kiszemelt magának. Get over it girl!

2. Mi van, ha a barátnőmnek is tetszik a srác? 

Ez már a fogasabb kérdés. Ilyenkor kapcsol be a női féltékenység és kezd el pörögni a beteges asszony-agy. Jobb esetben, egy erős barátságban meg lehet beszélni ezeket a dolgokat és tovább lehet rajta lépni közös munkával és bizalommal. Rosszabb esetben nem a srác, hanem a barátnő válik a düh és a fájdalom céltáblájává. Kimondva, vagy kimondatlanul a fortyogó gyűlölet pedig lassan felemészti a barátságot. Mi a megoldás? Ki kell picsázni a srácot. Egy valamire való barátnő úgysem szúrná hátba a másikat. Ha hátba szúrná, az akkor nem barátnő. És mi van akkor, ha kölcsönös a vonzalom? Mi van akkor, ha egy hosszan tartó komoly szerelem is lehet a két fél között? Lehet-e valaki olyan önző, hogy megfossza a barátnőjét a boldogságtól, csak azért, hogy könnyítsen a kicsi lelkén? Nem, persze, hogy nem. Ha ilyen helyzet áll fenn nagyot kell nyelni, arcot a párnába temetni, sírni, ordítani, tombolni, de teret engedni a szerelmeseknek. Elvégre a szeretet önzetlen, legalábbis annak kellene, lennie. 

3. Mi van, ha már volt köztük valami, csak nem kötik az orromra? 

Ha az ember lánya ilyeneken agyal, ott már komoly problémák vannak. Ilyenkor két eshetőség van. Az egyik akkor áll fenn, ha olyan szánalmas, önbizalom-hiányos, balfékek vagyunk, hogy azt hisszük a saját barátnőnk is képes lenne hátba szúrni minket. Ilyenkor nem benne nem bízunk, hanem a barátságunk erejében. Nem hisszük el magunkról, hogy vagyunk olyan értékesek a másik számára, hogy ne dobjon oda minket egy faszért. A másik eshetőség az, hogy tudat alatt tisztában vagyunk vele, hogy vonzalom van a két fél között, csak önmagunknak sem akarjuk, vagy merjük beismerni a dolgot. 


4. Kinek sírjam ki magam, hogy ne legyen megalázó a számomra? 

Minden nő hiú. Minden nő a legjobb szeretne lenni. És igen, minden nőnek fontos, hogy mennyire múlja felül a barátnőjét, esetleg mennyire marad alul tőle. Ettől nem lesz valaki rossz barátnő. Ez egy egészséges rivalizálás, ami a női társadalom meghatározó része. Éppen ezért olyan nehéz beismerni a barátnődnek, hogy mennyire fáj neked, ha a szeretett férfi inkább hozzá bújna éjszakánként helyetted. Ilyenkor ugyanis elismered a barátnőd előtt a saját gyengeséged, elismered, hogy megszégyenültél női mivoltodban, egy férfi nemet mondott neked, neki viszont nem. Férfi agy számára különös lehet ezt megérteni, de a hölgyek bizony már csak így működnek. Ebben a helyzetben a legtöbb nő ugyanazt mondaná a barátnőjének, ami valahogy így hangozna: "Nem is szeretem már, legyen a tied", "Teljesen kiábrándultam belőle", "Engem nem zavar, ha veled van", bla bla bla. Nem a lópikulát. Hogy mi lenne a helyes válasz? Bármi, ami valóban a szívből jön. "Szeretem bassza meg, és fáj ha veled látom", "Szeretem, kérlek ne foglalkozz vele", magasabb szinteken pedig a "Szeretem, de ha neked tetszik félre állok az útból". Vagy bármi egyéb, ami szívből jön. Elvégre a barátnőnk azért a barátnőnk, hogy őszinték lehessünk hozzá, nem de bár? 

5. Miben jobb ő, mint én? 

Megkérdezed a közös barátokat, más férfiakat, más nőket. Figyeled, elemzed a stílusát, a testét, a haját, a gesztusait, a hangját, a szeme villanását, a cipője sarkának a méretét. Mindent szemügyre veszel rajta, amit eddig eszedbe sem volt megtenni. Mert tudnod kell. Tudni akarod, hogy mivel volt képes megfogni akarata ellenére azt a srácot, akit te megfeszített munkával sem vagy képes becserkészni. Gondolkozz visszafele, kedves! Téged mivel fogott meg a fiú? A szemével? A hajával? A stílusával? Nem tudsz rá egyértelmű választ adni. Másnak is van olyan szép, ragyogó mogyoróbarna szeme, másnak is van ugyanolyan puha, mégis férfias keze, másnak is van sunyi, ravasz vigyora. Neked mégsem a más kell, hanem ő, és nem tudsz rá egyértelmű választ adni, hogy miért. Kinek a pap, kinek a papné. Felesleges tehát azt keresni, hogy miben jobb, vagy rosszabb tőled a másik, mert a válasz mind a két kérdésre az, hogy semmiben. Egyszerűen csak más, mivel minden ember egyedi és megismételhetetlen és senki sem befolyásolhatja, hogy kibe szeret bele. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése