Ugrás a fő tartalomra

Mint a tűzijáték


A szerelem olyan, mint a tűzijáték. Hirtelen, robbanásszerűen jön, egy percig beragyog mindent, tündöklő fényével, majd gyorsan, észrevétlenül kihuny, s örökre elég.
Különös, hogy milyen sebességgel képesek elmúlni az érzelmek, s az is, hogy az a személy, aki egyik percben a legnagyobb boldogságot jelenti, a következőben már maga a kínzó fájdalom.
Ilyenkor a hiány és az üresség borzalmasabb minden más érzésnél. Kegyetlenül romba dönt, leigáz, uralma alá hajt. Mint katapult a várfalat úgy bombázza szívünket minden egyes elfelejtett szó, minden múltba veszett érintés, minden illat, ami az egykori kedves ruháiból menekülve meg-megkísérti orrunkat.
S az a különös, hogy ilyenkor az ember akkor is egyedül van, ha tömegek veszik körül. A lélek valahol, odabent összekuporodva, meggyötörve, sokszor kifacsarva üldögél egy sötét sarokban, s próbálja összehegeszteni parányi testét.
A magányosság és az önsajnálat még csak-csak enyhülhet az idővel, de a maszk, ami mögé kénytelenek vagyunk elrejtőzni csak nehezen kerül le az arcunkról. Ügyes kis holmi ez, elrejti a könnyeket a világ elől. 
Amíg pedig sikeresen tudjuk játszani a szerepünket, hogy minden rendben van, addig képesek vagyunk megóvni lábadozó lelkünket az újabb támadástól. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kendőzetlenül, őszintén... Így született a könyvem, így születtem én

No! Csak rávettem magam, hogy megírjam ezt a posztot, habár még magam sem tudom, hogy mit szeretnék, pontosabban, hogy mit kellene írnom. Meglepő, de amint szétfutott a hír, hogy megjelent az első regényem, egyre többen keresnek fel azzal, hogy segítsek nekik elindulni az íróvá válás rögös útján. Segítenék én szívesen, ha tudnék biztos receptet. De, mivel ilyen tudás még véletlenül sincs a tarsolyomban, ezért inkább leírom, hogy én személy szerint hogyan csinálom. Nem fogok olyan klisékkel kezdeni, hogy olvass sokat. Erről már azt hiszem írtam ezen a blogon (vagy valamelyik másik blogom egészen biztosan) és ezt egyébként is tudja mindenki. Nem járja, ha valaki többet ír, mint olvas. Legalábbis, szerintem. Úgy gondoltam, hangzatos „így csináld” helyett, inkább írok magamról. Kendőzetlenül, őszintén… Szóval, hadd szóljon! Mikor elkezdtem írni a Kavargó Rózsaszirmok című regényemet, még 19 éves kis újságírótanonc voltam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Imá...
Megjegyzés küldése
További információk

Kedvcsinálónak :)

M. G. Brown – Felébresztve Egy Tudod milyen érzés úgy élni az életedet, hogy folyton megfelelj másoknak? A szüleidnek, a tanároknak, az ismerősöknek. Folyton folyvást azt lesni, hogy mit várnak el tőled mások és szüntelenül azért gürcölni, hogy ne okozz nekik csalódást? Úgy élni, hogy sosem teheted, vagy mondhatod azt, amit valójában szeretnél, mert tudod, hogy az a világ, a közeg, amibe születtél, amiben felnevelkedtél nem értene meg, nem fogadna el téged? És te nem akarsz csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket szeretsz, vagy legalábbis szeretned kellene. Nem akarsz, vagy éppenséggel nem tudsz. Nem a fizikai tested gátol meg benne, hanem az a mérhetetlen szeretetéhség, ami évek óta gyülemlik a lelkedben. Folyton nő és nő és te minél jobban vágyakozol a szeretet után, annál jobban elnyomod a valódi énedet. Csak azért, hogy szeressenek, hogy megfelelj. De ha nem magadat adod, akkor valóban téged szeretnek, vagy azt a képzelt személyt, akit kreáltak belőled? Én egész gy...
2 megjegyzés
További információk

Nyaralni, de hova? :)

Megjött az ősz, a sárgába átváltó falevelek pedig egyértelműen jelzik a nyár, s ezzel együtt a kirándulási szezon végét. No, de sebaj! Minden évszaknak megvan a maga szépsége, a télnek például az, hogy álmodozva-vágyakozva tervezgethetjük a következő évi nyaralásunkat, melyben most segítséget szeretnék adni.  Eredetileg csak a repülővel és busszal történő utazást szerettem volna összehasonlítani, de abból egy elég rövidke kis bejegyzés kerekedett volna, így amellett döntöttem, hogy, ha már lúd, legyen kövér, és egymás mellé állítok két kedvelt kirándulóparadicsomot.  Jöjjön tehát Görögország, kontra Spanyolország.  GÖRÖGORSZÁG Kedvcsinálónak egy kis  Sirtaki :) Talán nem tévedek, ha kijelentem, hogy Görögország az egyik legkedveltebb úti cél a magyar lakosság körében. Viszonylag olcsó áraival, hozzávetőleges közelségével és egyszerű, mégis lelkes és mindig mosolygós lakóival igazi kis turistaparadicsommá nőtte ki magát.  Nem is lehe...
Megjegyzés küldése
További információk