Arra kerestük a választ, hogy vajon mit gondolnak a debreceniek városuk környezetéről. Amint meglátták, hogy kamerával, mikrofonnal közeledünk feléjük, valahogy mindenki megszaporázta a lépteit, vagy a mobiljukat kezdték nyomogatni, esetleg kitartóan figyelték a főiskola előtti munkálatokat. Mégis sikerült pár embert megszólaltatnunk.
A Kossuth-téren beszélgettünk idősebbekkel, fiatalokkal egyaránt. Kérdezgettük őket a szelektív hulladékgyűjtésről, a város tisztaságáról, és kértük őket, fogalmazzák meg, mit tennének, tesznek a tisztább környezetért.
Egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy kevés szelektív kukát látnak Debrecenben, azokat is csak a nagyobb, forgalmasabb helyeken. S míg egy kisebb városban, faluban fokozottan ügyelnek a tisztaságra, addig a cívis- város egy-egy péntek vagy szombat esti buli után úgy fest, mintha valamiféle hadsereg vonult volna át rajta. Cigarettacsikkek a kukák körül, eldobált üvegek és zacskók az egyik szórakozóhelytől a másikig.
Az interjúalanyok úgy gondolták, hogy az óvodában el kellene kezdeni a szelektív hulladékgyűjtésre való tudatos nevelést. Hiszen a gyermekeket bele kell nevelni ebbe az életformába. Azt is felvetették, hogy hiába próbálkoznak az óvoda-pedagógusok efféle célirányos neveléssel, ha a gyermek, otthon nem ezt látja, hamar kioltódik belőle az egyébként hasznos minta.
Beszélgettünk vidéki fiatallal is, aki elmondta, hogy otthon külön válogatják a hulladékot, hiszen a szerves háztartási hulladékot könnyedén fel tudják használni a kertben, virágos kertben.
Hosszasan időztünk a Kossuth-téren, figyeltük az elsuhanó embereket, a röpködő cigarettacsikkeket, a „véletlenségből” el-elhullajtott zsebkendőket. Megfigyeltük a kukák közelében a széllel táncoló zacskókat, papírdarabokat.
Azt is láttuk, hogy a közmunkások rendíthetetlenül szépítik a parkokat, a szemetes kocsik telerakva ide-oda furikáznak.
Láttunk szelektív kukákat is, de nem sokat és azok sem voltak olyan helyen, hogy könnyen feltűnjön az átlagos bámészkodónak, vagy éppen a munkájába siető polgároknak.
De ez természetesen csak Debrecen város központja. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a központtól távolabb eső utcákban, lakónegyedekben.
Kérésünkre egy fiatalember elmondta, hogy ahol ő lakik – Debrecen külvárosában – vannak ugyan szelektív kukák, mégsem használják azokat rendeltetésszerűen. Vagy szeméthalom tornyosul mellette, vagy megpróbálnak másfajta hulladékot is a kukákba tuszkolni.
Azt is elmondta, hogy véleménye szerint nem csak a fiatalok szemetelnek, látott már idősebbeket is szemetelni, s a többi interjúalanytól is ezt a visszajelzést kaptuk.
Vagy ilyen, vagy olyan véleménye mindenkinek volt a témáról, s biztatóan inkább érveltek a szelektív hulladékgyűjtés mellett, mint ellen. Arra a kérdésre, hogy rendszeresen végzik-e ezt a fajta környezettudatos tevékenységet, többnyire azt a választ kaptuk, hogy időnként.
A lakosságot leszámítva nagyon sok szervezet és magán személyek is érvelnek a szelektív hulladékgyűjtés mellett, melynek több formája ismeretes.
Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. 2004-ben alakult, s jelenleg a hozzájuk tartozott vállalatok száma meghaladja a 400-at. Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. egy nyitott szervezet, melyhez bármely e-hulladék hasznosításra kötelezett iparági szereplő csatlakozhat.
Tóth Zoltán, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: „A világon évente körülbelül 40 millió tonna ipari hulladék képződik. Ennek a negyede Európában, körülbelül 10 millió tonna, és ebből Magyarország körülbelül 120-130 ezer tonnával vesz részt. Ezzel körülbelül 30–40%-a a hulladéknak nem az utcára, nem a lerakókba, hanem újrahasznosításra kerül”.
Az Electro-Coord Magyarország megalakulása óta több mint 100 ezer tonna elektronikai hulladék begyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodott.
Országos gyűjtőpont-hálózat fontos részét alkotják a barkácsáruházak. Ezeknek vannak kül- és beltéri tárolóik, melyek az elromlott kisgépeiket leadni szándékozó vásárlók részére megkönnyítik a leadást. E hulladékokat lakossági hulladékudvarokban is szállíthatjuk.
A szervezet fontosnak tartja, hogy folyamatos jelleggel tájékoztassa a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Ennek jó példája a „Hozd vissza, Magyarország!” nevű kampány, melyet az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.-vel közösen szerveznek, vagy a CECED Magyarországi egyesüléssel együtt szervezett Forgó Morgó energiahatékonysági kampány.
A környezettudatos életmód tehát nem megvalósíthatatlan, hiszen szervezetek, ingyenesen használható szelektív kukák, különböző kampányok segítik azt.
Ha mindannyian összefogunk, és segítjük ezeknek a szervezeteknek a munkáját, akkor sokkal tisztább és egészségesebb környezetben fogunk élni. Az interjúalanyok elmondásai alapján erre szükségünk van, hiszen még messze állunk a környezettudatos életstílustól. De az Electro-Coord és a hasonló szervezetek nagyon sokat segíthetnek ennek az életmódnak a kialakításában, ha az emberek kellő nyitottsággal és elhatározással fordulnak feléjük.
http://www.licium.hu/jelen-let/legyunk-kornyezettudatosak.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése