Megjött az ősz, a sárgába átváltó falevelek pedig egyértelműen jelzik a nyár, s ezzel együtt a kirándulási szezon végét. No, de sebaj! Minden évszaknak megvan a maga szépsége, a télnek például az, hogy álmodozva-vágyakozva tervezgethetjük a következő évi nyaralásunkat, melyben most segítséget szeretnék adni.
Eredetileg csak a repülővel és busszal történő utazást szerettem volna összehasonlítani, de abból egy elég rövidke kis bejegyzés kerekedett volna, így amellett döntöttem, hogy, ha már lúd, legyen kövér, és egymás mellé állítok két kedvelt kirándulóparadicsomot.
Jöjjön tehát Görögország, kontra Spanyolország.
GÖRÖGORSZÁG
Kedvcsinálónak egy kis Sirtaki :)
Talán nem tévedek, ha kijelentem, hogy Görögország az egyik legkedveltebb úti cél a magyar lakosság körében. Viszonylag olcsó áraival, hozzávetőleges közelségével és egyszerű, mégis lelkes és mindig mosolygós lakóival igazi kis turistaparadicsommá nőtte ki magát.
Nem is lehet ebben semmi meglepő. Az ország bővelkedik a természeti kincsekben, tájai és évezredekre visszanyúló színes történelme minden turista számára tud érdekeset, élvezeteset nyújtani. Akár a tenger szerelmesei vagyunk, akár a magas hegyeket, vagy a történelmi kincseket szeretjük, Görögországban nem fogunk unatkozni.
Külön kiemelném, hogy "Hellász" tipikusan az a hely, ahol családosan, párban, fiatalon, idősen, kisgyerekkel, nagy gyerekkel, kvázi mindenhogy meg tudjuk találni a tökéletes programot. Egymást érik a diszkók és a koktélbárok, amik jól megférnek az ortodox templomok szomszédságában.
A helyiek kedvesek és szórakoztatóak, vicces akcentussal még magyarul is eltársalognak, már, ha olyan helyre megyünk, mint például Paralia, ami köztudottan az egyik legkedveltebb görög üdülőfalucska a magyar lakosság körében.
A görögök kicsit hasonlítanak a vidéki magyar emberekhez. Egyszerűek, szeretnek mulatni, van házi "pálinkájuk" (cipuro), amit nagy élvezettel öntögetnek le a torkukon és - mint akárcsak mi, magyarok - sértésnek veszik, ha nem fogadjuk el a felkínált italt.
Szintén hozzánk hasonlóan büszkék nemzeti értékeikre, örökségükre, gyakorta tartanak görög népművészeti tárlatokat, rögtönzött előadásokat, görög népzenei- és néptáncbemutatókat. Mítoszaikat, legendáikat, az istenekről szóló történeteiket szívesen és örömmel osztják meg az érdeklődőkel, még akkor is, ha aznap a tizenhatodik turistacsoportot kell elszórakoztatniuk ugyanazzal a történettel.
A görögök körében fontos a vallás, hithű ortodoxok. Sokkal vallásosabbak, mint mi, magyarok. Ezt bizonyítják az egymást érő út menti oltárak, szobrocskák, ahová a görögök gyakorta visznek mécseseket, virágokat. Furcsa temetkezési szokásaikról inkább nem ejtenék szót, ha valakit érdekel, könnyedén utánaszaglászhat az interneten.
Talán nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom, hogy főként a magyar középosztály kedvelt üdülőhelye Görögország. Ezek azok az emberek, családok, akik félre tudnak tenni annyi pénzt, hogy nyaralni menjenek, a Fülöp-szigeteki élvezetről azonban nem is álmodhatnak. Így, evidens, hogy többnyire a buszos utazás mellett döntenek, mivel a charter járatok térhódításának ellenére is, a busszal való utazás még mindig sokkal kedvezőbb anyagilag, mintha a repülőt választanánk. (Mert úgy el tudjuk vinni otthonról a fél disznót, meg dédnagymama zöldségeskertjét, aztán rotyoghat a bográcsos a kis rezsón.)
Maga az út hellyel-közel egy napot vesz igénybe, ami - valljuk be őszintén - idegtépő tud lenni. Nem beszélve arról, hogy EU-n kívüli országokon át ível az utunk, ami igencsak meghosszabbítja az utazást, a hosszúra nyúló útlevél-ellenőrzések miatt. (Vannak kifejezetten olyan országok, akik előszeretettel szívatják is a magyarokat).
A buszos utazás nagy előnye, hogy út közben bámészkodhatunk, így, ha szeretjük a lélegzetelállító tájakat, akkor mindenképpen a buszt válasszuk. Az sem hátrány, hogy országról-országra (kivéve Makedónia) beiktatnak a sofőrök megállókat, így egy kicsit megszemlélhetjük a balkáni országokat is. Ha már ott vagyunk, figyeljük meg, hogy milyen éles kontrasztot alkot a nyomor a táj gazdagságával. (Makedónia például szerintem az egyik legszebb ország, természetileg).
Előnye még a busznak, hogy egyenesen a szálloda előtt pakolja le az utasokat, majd oda is megy értük, a rakodást és minden mást a sofőrök intéznek. (Legalábbis, ha a Grand Tours-t választjuk, ami szerintem a legjobb ár-érték arányban).
A Grand Tours is, és egyéb irodák szerveznek különböző utakat, egynapos kirándulásokat, amire mindenképpen megéri befizetni. Aki nem csak annyit akar látni az országból, hogy homok-víz-hajó, annak mindenképpen ajánlani tudom ezeket a szervezett utakat. A különböző irodákban beszélnek magyarul, magyar idegenvezetőket kapunk, így akkor sem vagyunk elveszve, ha éppen nem értjük az angolt.
A magyarnak fontos a hasa, ezt mindannyian tudjuk. A görögök még erre is gondoltak. Vannak kimondottan magyar éttermeik, vagy olyan éttermek, ahol magyaros ételeket szolgálnak fel (én mondom, jó pár nap gyros és frutti de mare pizza zabálás után az ember ölni tudna egy jó gulyásért).
Fontos szempont, hogy akárhol is legyen a szállásunk a part általában a "szánkban van". Pár percnyi séta a bazároson keresztül és már meg is érkeztünk az Égei tenger partjára, hogy csobbanjunk egyet az egyébként kellemesen langyos hullámok között, vagy együnk egy "kurva finom fánkot" a parton.
A tenger egyébként kellemesen meleg, homokos és a dagály során a partra kerülő hínárt leszámítva tisztának mondható.
A vécéhasználattal érdemes vigyázni, a szennyvízelvezető csövek ugyanis elég szűkek, így a toalettpapírt érdemesebb kukába gyűjteni, ha nem akarjuk, hogy elduguljon a rendszer. A csapból folyó vízről terjengenek pletykák, miszerint nem ajánlatos a fogyasztása. Bevallom, valóban tud érdekes színeket produkálni, így érdemesebb a boltokban kapható ásványvizet fogyasztani, ami drágább és - véleményem szerint - sokkal rosszabb az itthon megszokott legolcsóbb ásványvizeknél is.
De, persze, mi, itt Magyarországon el vagyunk kényeztetve. Elég sok helyen jártam már Európában és tiszta szívvel állíthatom, hogy nekünk van a legjobb vizünk. (Még akkor is, ha sokan kárognak a víz minőségét illetően).
Összességében, apró kis hibáival, Görögország talán az egyik legjobb kirándulóhely egy átlag magyar ember számára, ár-érték arányban mindenképpen megéri ellátogatni az országba.
(Vigyázat, függőséget okozhat!)
SPANYOLORSZÁG
Egy kis tradicionális Mallorca
Kicsit csaltam, mert ugyebár azt mondtam, hogy Spanyolország lesz a második kiválasztottam, ehelyett azonban egyik szigetét, mégpedig Mallorca-t fogom bemutatni. Az ok egészen egyszerű. Spanyolországban nem, Mallorca-n viszont már jártam, így hiteles információkkal tudok szolgálni. Lássunk is neki! 
Szóval, erre a szigetre nem igazán tudunk eljutni autóbusszal, (na jó, biztos mindent meg lehet oldani) így mindenképpen a repülő mellett kell döntenünk.
A repülőnk több, mint valószínű, hogy a fővárosban Palma de Mallorca-ban fog landolni. Miután hosszú percekig csatlatunk a csomagjaink után és összeszedjük minden ingóságunkat, indulhatunk kifelé, hogy megkeressük az autóbuszunkat, ami átvágva a szigeten elszállít minket a szállásunkra.
Ha Görögország a magyar prolik utazóparadicsoma, akkor Mallorca ugyanez a brit kispolgárok számára. De tényleg!
Szóval, révén, hogy Mallorca egy sziget, Görögországgal ellentétben, a jobb helykihasználás végett magas, sokemeletes hotelekben tudunk szállást foglalni. Ezek közül természetesen vannak olcsóbbak és drágábbak is. (Érdemes olcsóbbat választani, mivel úgysem fogunk sok időt a hotelben tölteni, hacsak nem azért utaztunk a Földközi tengerre, hogy a hotelszobánkban lógassuk a lábunkat).
Amint megérkezünk a hotelbe, egy regisztrációs folyamat után tudjuk csak átvenni a szobáinkat. Ha nem tudunk angolul, egy picit meg leszünk lőve, mert Mallorca-n még az angol nyelv ismerete is nagy szónak számít, magyarul pedig merem állítani, hogy nem sokan tudnak. (Egyébként katalán nyelvet beszélnek).
A mallorcai emberek egyébként, szigetlakók révén, fokozottan adnak a higiéniára, így nem kell attól félnünk, hogy kellemetlen meglepetés tárul elénk a szobánkba lépve. Náluk azonban még inkább igaz, mint amit a görögöknél is említettem: csapból nem iszunk, vécén papírt nem húzunk le!
A szigeten egyébként nagyon drága a víz (nincs is saját édesvizük, csöveken és hajókon szállítják hozzájuk, egy őslakos srác elmondása alapján), szóval készüljünk fel, hogy 60 forintnak megfelelő euróból nem veszünk 1.5 literes coop-os vizet a boltban.
Mallorca egyébként jól láthatóan teljesen ráállt a turizmusra. Lényegében az egész sziget egy nagy turistaközpont, az emberek zöme a hozzájuk látogató turistákból él.
Látnivaló egyébként - de ez csak az én személyes véleményem - nem igazán akad. Ha beleuntunk a sziklapartot mosó hullámok bámulásába, jobban tesszük, ha azt csináljuk, amit Mallorcán a legjobban lehet: bulizunk.
Habár testvérszigetéhez, Ibizához képest nyugisabbnak mondható, az ókorrajongó, művészettörténet iránt érdeklődő, esetleg még túrázni is vágyó nyaralók nem igazán fogják élvezni az ott tartózkodásukat.
A tenger egyébként hidegebb, mint a görögöknél, hirtelen mélyül, sziklás, és olyan sós, hogy az embernek minden nap meg kell küzdenie önmagával, hogy belevesse magát a hűsítő habokba. (Ilyen görögbe nincs).
Külön zavarónak éreztem, hogy hosszú percekig, akár fél, vagy 3/4 óráig is sétálni kellett, mire elértünk egy fürdőzésre alkalmas partszakaszt, az öblök ugyanis telítve vannak turistákkal, keresgetni kell, ha nem akarunk becsatlakozni a heringparty-ba. (A sziklás part miatt csak kevés helyen lehet fürödni).
Egyébként, ha katalógusba szeretném berakni a képeket, hogy eladásra kínáljam a képzeletbeli utazási irodám útjait, biztosan Mallorcát választanám Görögországgal szemben. Maga a látvány, első ránézésre sokkal fenségesebbnek, sokkal gazdagabbnak tűnik, de egy-két nap alatt hozzászokik az ember szeme, és a sziget semmi újat nem tud nyújtani. Ezzel szemben a görögöknél van látnivaló bőséggel.
Én hiányoltam a fakultatív programokat is, sehol nem láttam erre való felhívást, de persze az is lehet, hogy nem jó helyen kerestem. (Egyébként lehet ki sem tudtam volna fizetni. Drágaság van!)
Az ételekkel sem voltam kibékülve, bevallom őszintén tengeri szarokon kívül nem sok mindent lehetett kapni, de abból aztán akadt bőséggel. Annyi English breakfast-öt soha életemben nem ettem, mint a Mallorca-n eltöltött napok alatt (egyetlen ehető dolog volt, leszámítva a különböző sajtokat és gyümölcsöket, de azzal csak a bélférgesek laknak jól). Szóval, a vége felé már a fél karomat odaadtam volna egy jó nagy adag zsíros kis malackáért.
Mindenképpen pozitívum, hogy jó koktélokat kevernek, ha az ember nem tud enni, legalább inni tudjon, nem igaz?
Összefoglalva, nekem nagy csalódás volt Mallorca, ha választanom kellene, mindenképpen Görögországba térnék vissza, még akkor is, ha végig kellene ülnöm egy hosszú buszutat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése