Ugrás a fő tartalomra

5 dolog, amit csak a csajok értenek


1.      A nap legjobb része, amikor leveheted a melltartódat


Nincs is jobb érzés annál, amikor hazaérve ledobhatod magadról a melltartódat. Habár azt mondják, hogy a megfelelően megválasztott és minőségi melltartóknak nem szabad kényelmetlennek lenniük, azért lássuk be, a legtöbben nem tehetjük meg, hogy több tízezreket otthagyunk egy-egy márkaboltban egy melltartóért. Így beérjük az olcsóbb, kevésbé minőségi darabokkal. Kicsit vág, kicsit kényelmetlen, kicsit csúszkál, de legalább megússzuk 2000 forint alatt és egy olcsóbb darab is tud nagyon szexi lenni. A hátulütője, hogy bizony egy hosszú nap, vagy egy átbulizott éjszaka után a legcsodálatosabb érzés a hátunk mögé nyúlni és kipattintani a melltartócsatot és belebújni egy három számmal nagyobb pólóba, amiben szabadon mozoghatunk.

2.      Hajszálak tömkelege

Melyik lány ne ismerné a hajszál mizériát? Hajszálak a tusolóban, az ágyban, a szendvicsedben, de még a bugyidban is, arról nem is beszélve, hogy a pasid szája is tele megy velük, ha együtt alszotok. A sunyi kis szálacskák ott vannak mindenhol, eldugítják a lefolyót, vagy a porszívót és hiába minden, csak hullnak és hullnak, mintha valaki megparancsolta volna nekik. Napi 150-200 hajszál elhullatása természetes folyamat, úgyhogy hölgyeim, porszívózásra fel.

3.      Sminkfoltok a legkülönfélébb helyeken

Szemfesték a törölközőn vagy a párnahuzaton, alapozó a garbó nyakán, dezodorfolt a fekete felsőkön, a rúzsfoltokról nem is beszélve. Sosem lehet eléggé vigyázni, és a legtöbben egyszerűen hozzászokunk, hogy a női lét sminkfoltokkal jár.

4.      Hullámcsatok mindenhol, úgy értem MINDENHOL

Az állatok a saját szagmintájukkal jelölik meg a területüket, mi lányok a hullámcsatokkal. A legkülönbözőbb helyeken pakoljuk le őket, legyen az a kád sarka, vagy a legjobb barátunk íróasztala. De találhatunk a kabátzsebünkben, a táskánk alján, a sor pedig végtelen, csak a fantáziánk szabhat határt neki.

5.      Cipők. Egyszerűen csak cipők, de azokból nagyon sok.


Egy nőnek töménytelen mennyiségű cipőre van szüksége. A csizmától a papucsig, mindegyikből többfélét kell magunkénak tudnunk. Ez valahol presztízs kérdés is, mint a pasiknál a műszaki kütyük. Nekünk meg cipőkre van szükségünk, hogy boldogok és elismertek legyünk a nő társadalomban. Na de mennyire is? Magas sarkúra, lapos talpúra, nyitott orrúra, hosszú szárúra, egyre, ami megy a fekete rucinkhoz, egy másikra, amit farmerhez húzunk fel, balerinára, tornacipőre, szaladgálósra, csili-vilire, kényelmesre, szexire, ami kényelmetlen ugyan, de jól mutatunk benne, és akkor még nem is mondtam sokat. A felsorolást lehetne még fokozni, kinek-kinek a saját ízlésvilágához igazítva. De hölgyeim, olyan szerelem ez, ami biztosan a sírig tart, nincs igazam? 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kedvcsinálónak :)

M. G. Brown – Felébresztve Egy Tudod milyen érzés úgy élni az életedet, hogy folyton megfelelj másoknak? A szüleidnek, a tanároknak, az ismerősöknek. Folyton folyvást azt lesni, hogy mit várnak el tőled mások és szüntelenül azért gürcölni, hogy ne okozz nekik csalódást? Úgy élni, hogy sosem teheted, vagy mondhatod azt, amit valójában szeretnél, mert tudod, hogy az a világ, a közeg, amibe születtél, amiben felnevelkedtél nem értene meg, nem fogadna el téged? És te nem akarsz csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket szeretsz, vagy legalábbis szeretned kellene. Nem akarsz, vagy éppenséggel nem tudsz. Nem a fizikai tested gátol meg benne, hanem az a mérhetetlen szeretetéhség, ami évek óta gyülemlik a lelkedben. Folyton nő és nő és te minél jobban vágyakozol a szeretet után, annál jobban elnyomod a valódi énedet. Csak azért, hogy szeressenek, hogy megfelelj. De ha nem magadat adod, akkor valóban téged szeretnek, vagy azt a képzelt személyt, akit kreáltak belőled? Én egész gy...
2 megjegyzés
További információk

A démon és a gyilkos második részlet

Próbáltam közelebb férkőzni a bámulat tárgyához, de az emberek olyan masszív sorfallá préselődtek össze a Higgins ház előtt, hogy ez lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Jaden szorosan állt mögöttem, s hiába volt jóval magasabb nálam, biztos voltam benne, hogy ő sem tudja kisilabizálni, hogy mi történt. Habár a szemeimen keresztül nem szerezhettem használható információkat, a füleim nem hagytak cserben. A jajveszékelések, a sikítások és egy asszony szívfacsaróan keserves sírása arra engedett következtetni, hogy valamiféle baleset történhetett. Talán gázmérgezés, vagy hasonló. –         Nem látok semmit – fordultam bosszúsan Jaden felé. –         Húzzunk innen! – utasított, anélkül, hogy reagált volna a bosszankodásomra. Nem mozdultam. Nem akartam menni. A kíváncsiságom képtelen lett volna engedni, hogy akár egy lépéssel is távolabb kerüljek az esemény színhelyétől. –         Aub...
2 megjegyzés
További információk

Unprofessional CVs

A minap eszembe jutott, hogy aljas módon fogok eljárni, és feladok egy kamu álláshirdetést. Nem éppen a legerkölcsösebb magatartás, beismerem, de néha a cél szentesíti az eszközt. Az én célom pedig semmi egyéb nem volt, pusztán csak szerettem volna jobb rálátást kapni arra, hogy milyen helyzetben vannak ma, Kelet-Magyarországon az álláskeresők.  Nem akartam túlontúl etikátlan lenni, ezért csak kereken 24 óráig hagytam fent a hirdetést, amire csak email üzenetben 131 önéletrajz érkezett, a hirdető oldalon keresztül pedig 4.  A hirdetésben általános irodai feladatok ellátásra kerestem egy munkavállalót, napi 8 órában. Az állás betöltésének a feltétele volt az érettségi, meg a hagyományos sablonos szöveg: jó kommunikációs készség, precizitás, pontosság, stb. Előnyként jelöltem meg a felsőfokú végzettséget, a hasonló munkakörben szerzett tapasztalatot, valamint az angol nyelvtudást.  S, hogy milyen felismerésre jutottam?  24 óra leforgása alatt csaknem 150-en j...
Megjegyzés küldése
További információk