Ugrás a fő tartalomra

A Halloween eredete


Töklámpások, szellemek és boszorkányok… Ezt a három dolgot meghallva a legtöbb embernek egy szó jut az eszébe: Halloween. De mi is ez a rémisztő, beöltözős ünnep valójában?
A Halloween elsősorban az angolszász országokban népszerű, de a globalizáció hatására mára már az egész világon elterjedt. Tévedés, hogy amerikai ünnepről lenne szó, hiszen a Halloween igazi jelentése a kelta hagyományokhoz, ezen belül a Samhain ünnephez köthető.
A Samhain a kelták egyik legnagyobb ünnepe, melyet a Napisten tiszteletére rendeztek meg, ugyanakkor más természetvallásokban, mint például a Wiccaban is fontos, jeles ünnep. A Samhain október 31.-én sötétedéskor kezdődik és November 1.-én ér véget, ez a kelta újév első napja. A hiedelem szerint ilyenkor a világok közötti fátyol elvékonyodik, megnyílnak a tündérdombok s a túlvilági lelkek szabadon járhatnak a Földön. Az átjáró azonban nyitott mindkét világ lakóinak számára, így emberek is átkerülhetnek a túlvilágra, ilyen történetet mesél el például a Nera kalandjai. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mivel a kelták úgy hitték, hogy a Napisten a halál és sötétség istenének a fogságába került.
Ez az ünnep jelentette a mezőgazdasági munkák végét is, ígyakárcsak nálunk a Betlehemesek az írek is házról házra jártak kántálni. Céljuk az volt, hogy elűzzék a rossz, ártó szellemeket, kántálásukért pedig fizetséget kaptak.
A kelta hiedelem szerint ez az év legmágikusabb éjszakája, ezért előszeretettel meséltek egymásnak szellemtörténeteket az örömtűz köré gyűlve, de a különféle jóslások is ismeretesek
voltak.
Az ünnep fontos kellékei az alma és a töklámpás. Az alma a termékenység és az élet szimbóluma, a természetvallásokban gyakran az anyaistennőt jelképezi. A töklámpás nyújtott védelmet a tündérektől és ártó szellemektől azoknak, akik ezen az éjszakán kénytelenek voltak útra kelni. Emellett ismeretes egy másik legenda is, mely szerint egy Jack nevű részeges szövetséget kötött az Ördöggel, így lelke nem juthatott a Pokolra, szerencsétlenségére azonban a Mennyországba sem fogadták be. Az Ördög adott Jacknek egy széndarabot, melyet Ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ekörül kering, keresve a megnyugvást. Az idők során a marharépát felváltotta a sokkal látványosabb tök, melyet Jack után Jack O’Lanternnek kereszteltek.
A Haloween alapja tehát a Samhain, mégis a ma ismert ünnep kialakulására hatással volt a római Pomona, a gyümölcsök númenének ünnepe, valamint a Feralia, melyet a mi kultúránkban Halottak napjának nevezünk.
Mindezek mellett az ünnepre hatást gyakoroltak a keresztény hittérítők is, akik a pogány ünnepek betiltása helyett összekapcsolták azokat a keresztény hagyományokkal. Így lett ez az ünnep a keresztény Mindenszentek ünnepe.
A populáris kultúra azonban, mint minden ősi ünnepet, a Halloweent is megváltoztatta, s manapság már eredeti jelentőségéből vajmi keveset tartott meg a hagyomány. Napjainkban sokkal inkább az ijesztgetésé, beöltözésé és dorbézolásé a főszerep. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters  Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a  Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy picit ( jelen

Kedvcsinálónak :)

M. G. Brown – Felébresztve Egy Tudod milyen érzés úgy élni az életedet, hogy folyton megfelelj másoknak? A szüleidnek, a tanároknak, az ismerősöknek. Folyton folyvást azt lesni, hogy mit várnak el tőled mások és szüntelenül azért gürcölni, hogy ne okozz nekik csalódást? Úgy élni, hogy sosem teheted, vagy mondhatod azt, amit valójában szeretnél, mert tudod, hogy az a világ, a közeg, amibe születtél, amiben felnevelkedtél nem értene meg, nem fogadna el téged? És te nem akarsz csalódást okozni azoknak az embereknek, akiket szeretsz, vagy legalábbis szeretned kellene. Nem akarsz, vagy éppenséggel nem tudsz. Nem a fizikai tested gátol meg benne, hanem az a mérhetetlen szeretetéhség, ami évek óta gyülemlik a lelkedben. Folyton nő és nő és te minél jobban vágyakozol a szeretet után, annál jobban elnyomod a valódi énedet. Csak azért, hogy szeressenek, hogy megfelelj. De ha nem magadat adod, akkor valóban téged szeretnek, vagy azt a képzelt személyt, akit kreáltak belőled? Én egész gy

Szellemhistóriák 2.

Jó pár éve már annak, hogy egy serdülő kislányt megerőszakoltak és meggyilkoltak egy kelet-magyarországi kis faluban. Az eset rég feledésbe merült, sokan még csak nem is tudnak róla, a gyilkos is szabadlábon van már. A kislány emlékét azonban őrzi a sűrű, út menti bozótos, ahol búcsút intett ennek a világnak, s elindult egy olyan helyre, ahol már nem érheti fájdalom. Vagy talán a fák lombkoronája olyan szorosan zárult össze haldokló kis teste felett, hogy nem tudott eltávozni ebből a világból, s lelke azóta is röghöz kötve bolyong az élők között. Két ifjú sétált haza a kivilágítatlan úton a szomszédos faluból, fényforrásként csak a fejük felett kacsintgató csillagok szolgáltak a sötét, magányos éjszakában. Meglett legények voltak már, nem féltek a sötéttől, s falusiak révén az éjszakában kószáló vadaktól sem. Pedig akadt vaddisznó és róka is ezen a tájon bőven, mégis bátran szelték a kilométereket a hazavezető úton. Szemükkel pásztázták a sötétséget, közben pedig jókedvűen b